Szerda

Egy újabb nap, amikor Tekeresen ébredhettünk. Nagy izgalommal vártuk, hogy mit tartogat ez a nap. Ma trombitára ébredtünk, ami olyan hangos volt, hogy mindenki rögtön felébredt. Ezután jött a megszokott reggeli tánc. Most már tényleg megtanultuk az egész táncot.

Reggelit követően a csapatok gyakorolták az általuk írt forgatókönyvet, amit majd elő kell adniuk.

Délelőtt volt Ézsaú challenge, aminél forgásban voltunk öt különböző helyszínen. Az egyik állomáson buborékfújóval kellett egy karikán átfújni és az volt a lényege, hogy minél több buborék menjen át. Az volt a nehezítés benne, hogy ilyenkor fújt a szél és elfújta a buborékokat.

Máshol pedig íjjal kellett lőni céltáblára. Ezt Ézsaútól tanultuk meg, hiszen tapasztalt ebben a témában. Igaz kicsit ijesztő a kinézete, de nagyon segítőkész volt. Újabb helyszínen labdákat kellett lyukakon átdobni,de nem volt ez azért olyan könnyű, hiszen kicsik voltak a lyukak és könnyűek a labdák. Volt olyan állomás, ahol egy angyal mutatta be, hogy mit kell csinálnunk. Le kellett hoznunk a Mennyből a Szellem gyümölcseit, majd sajtot kellett felvinnünk (mivel ott nincs). Ezt persze akadálypályán keresztül lehetett megközelíteni.

Az utolsó állomásnál kézügyességünket is megcsillogtathattuk, hiszen fonalakat kellett lyukakon áthúzni, amihez szükség volt a türelemre és a kitartásra. Majd jött a bibliafoglalkozás. Nagyon tetszett a dicséret! Laci bácsi ma Jákóbról és Ézsaúról beszélt.

Ebéd után hirtelen megjelent Jákób a semmiből. Igaz, hogy minden nap volt egy új szereplő vagy szereplők, de ettől függetlenül minden egyes alkalommal meglepődünk. Még egy angyallal is harcolt. Nagyon durva volt! Látnotok kellett volna! Egyikük se tudta a másikat legyőzni és Jákób addig nem hagyta elmenni az angyalt, ameddig meg nem áldotta őt. Felbukkant vele együtt négy felesége, tizenkét fia és egyetlen lánya. Mindenkit bemutatott nekünk és marasztaltuk a mai napra.

Az egész napos várakozás után végre jött a büfé! Majd csendes pihenőt követően Laci bácsi kihívott minket a lány szárny elé. Ekkor megláttuk oldalt, hogy emberek futnak el szép, díszes ruhákban. Nem értettük, hogy mi történt. Majd az egyik Kivi elmagyarázta, hogy ellopták Lábán arany bálványait, amit meg kell keresni. Így hát detektívekké váltunk! Kiderült, hogy akik futottak, ők női bibliai szereplők és az ő vallomásaikból kellett kitalálnunk, hogy ki lopta el az arany bálványokat és amúgy egyébként ők kicsodák. Mert még azt se tudtuk, hogy ki kicsoda! Csapatokba rendeződtünk és elkezdtük kikérdezni sorba a nyolc gyanúsítottat. Az volt ebben a nehéz, hogy amint kimondták, hogy "Igen.", már nem válaszoltak több kérdésünkre. A következő körben tudtuk csak folytatni a kihallgatást. A legvégén minden csapat elmondta külön-külön, hogy ki kicsoda szerintük, majd jött a nagy leleplezés. Olyan csavarok voltak benne! Nagyon durva volt! Senki se gondolta volna!

Majd a következő program Jákób levese volt, ami azt takarta, hogy lencsét kellett főznünk és a végén a zsűri, vagyis Ézsaúnak és Jákóbnak pontozniuk kellett, majd egy sorrendet felállítani tetszésük szerint. Mindenki bográcsban készítette el az udvaron. Hangulatos volt, hiszen ment a zene, táncoltunk és főztünk.

Mindeközben jött egy újabb látogatónk, Ráhel. Ő egy birka, akit lehetett etetni és simogatni. Nagyon aranyos, szelíd állat volt! Vacsora előtt kihirdette a zsűri a végeredményt és utána lehetett abból vacsorára is enni.

Most kicsivel korában feküdtünk le, hogy bírjuk a holnapi napot és kipihenhessünk a mai izgalmakat. Anyu és apu, tudjuk, hogy már nagyon hiányzunk nektek, de már nemsokára viszont láthattok. Addig is, mi nagyon jól fogjuk érezni magunkat!