Honfoglaló - Kedd

Kedd reggel hangos énekszóra ébredtünk, amely így szólt:

://Szólj rám, ha hangosan énekelek!//:

Hamar rá is szóltunk a dalos pacsirtára, hogy mindannyian ébren vagyunk már, hiszen még csak kedd van, még csak egy napot kellett kipihenni...

A kis lurkók fel is kapták surranóikat, és kirobogtak a hét első és egyben utolsó reggeli tornájára, amit spártai módra a hírhedt Leonidasz hadvezér vezényelt le. A spártai kiképzés eredményeként fel is készültünk a nap kihívásaira, mivel az ókorhoz hűen egy igazi olimpia vette kezdetét... de csak a Bibliafoglalkozás után!

Néhány dal közös eléneklése után Dávid bácsi beszélt nekünk arról, hogy mi az értékes az életben és, hogy hogyan gazdálkodjunk az időnkkel, főleg így a nyári szünetben.

A mennyei táplálék elfogyasztását követően (ami már nem csak a testünket, hanem a lelkünket és a szellemünket is felfrissítette), tényleg elkezdődött az Olimpia. De nem akárhogy! Maga Cézár látogatott el a tekeresi provinciába, hogy megnyissa a nagy sporteseményt. Az uralkodót két csatlósa és a gyönyörű Kleopátra kísérte.

A ceremóniát félbeszakította a tegnap is látott két hős, Marty és Doki. Az időutazók meglepődve tapasztalták, hogy micsoda szerzetek kerültek ide. Doki rögtön észre is vett Kleopátra megannyi fényes ékszere között egy ismerős darabot: az egyiptomi uralkodónő egy fluxóniumot hordott a nyakában! Erről rögtön ki is derült, hogy létfontosságú a DeLorean működéséhez. A gőgös fáraóné azonban nem volt hajlandó megválni tőle. Végül megenyhült, és felajánlotta az értékes anyagot az Olimpia győztesének. Azért ez Dokiénak nem jó hír, hogy fognak így hazajutni...?

Az olimpiai láng meggyújtását követően a gyerekek szét is széledtek a tábor területén, ahol különböző állomásokon egyéni próbákon vehettek részt. Milyen jó, hogy reggel spártai kiképzést kaptak! Leonidasz büszke lenne rájuk, hiszen mind remekül helytálltak, annak ellenére, hogy Cézár római katonái folyamatosan megzavarták a versenyzőket. Volt itt mindenféle feladat, de hogy csak a legnépszerűbbeket említsem: távolugrás, lövészet, kapura lövés, akadálypálya és plank, ahol közben Bibliai verseket kellett olvasni, és akinek sikerült végigolvasnia a 119-es zsoltárt, annak megemeltük az összes létező sisakot, és Cézár fiává is fogadta.

A nagy sportolásban meg is éheztünk, és elfogyaszthattuk a tipikus római ebédünket, Cézár kedvencét, a szilvás gombócot. Porcukorral persze! Nyami.

Csendespihi után jött a BÜFÉÉÉÉÉÉ!. Dupla nyami.

A BÜFÉÉÉÉÉÉ!-t követően pedig folytattuk a sportos kihívásokat, ezúttal csapatsportokkal. Röpi, partizán és foci volt a terítéken, a csapatok egymás ellen mérkőztek meg.

Fociból sosem elég, így megrendezésre került a tekeresi Bajnokok Ligája szuper-duper döntője, ahol az Ókor FC kihívta a táborlakókat egy hatalmas mérkőzésre. A hősies táborozókat Czinusz Milánusz mesteredző vezényelte, aki nem kis feladatra vállakozott, hiszen az ellenfél soraiban olyan hősök voltak, mint Spartacus, Asterix és Obelix és Arisztotelész. Hogy miként került az Ókor FC soraiba Jack Sparrow, vagy éppen Stitch, a csillagkutya, az számunkra is kérdés, de a tér-idő kontinuum ezek alapján egész biztosan a feje tetejére állt. Az Ókor FC elég érdekesen értelmezte a játékszabályokat, mivel olyan incidensek tarkították a küzdelmet, mint, hogy Obelix egyszerűen felkapott pár gyereket és levitte őket a pályáról, vagy hogy a római katonák falanxot állva védekeztek a kapuban. Érdekes ez az ókori foci... A heves küzdelem után a rendes játékidő alatt még így is csak döntetlen lett az eredmény, így a hosszabbítás után tizenegyes párbajra került sor, amely során még Töpszlix kutya is bepróbálkozott. Az óriási csatát végül a táborlakók 4-3-ra megnyerték, ezzel megtörve az Ókor FC két évezredes címvédő dominanciáját.

Az éhes szurkolók a meccs végeztével hatalmasat vacsoráztak, és tányér nem maradt szárazon a kaja láttára.

Az Olimpiai díjkiosztó a vacsora után került megrendezésre, ahol a fiúknak Cézár, a lányoknak Kleopátra adta át a jól megérdemelt érmeket. Kleopátra ígéretéhez híven átadta a Fluxóniumot, amit a táborlakók nagylelkűen az újra előkerülő Martyéknak adományoztak.

A hosszú nap után lemostuk magunkról a küzdelem évezredes porát és bedőltünk az ágyba. Vajon holnap milyen vizekre fogunk evezni...?

To be continued...

Írta: Betűleves