Honfoglaló - Hétfő
Sok-sok készülődés, izgulás, kézműveskedés, na meg rengeteg ötletelés után végre készen állt a tábor a gyerekek fogadására. Meg is érkezett a busz, és a gyermekhad beözönlött az árnyékoló alá. Rövid eligazítás után el is foglalhatták a kis kuckójukat, barátkozhattak kivijükkel, adhatták le a telefonjukat... (hehe)
A fincsi ebéd után egy nagyon izgalmas program következett: fény derült ugyanis arra, hogy melyik csapat melyik színt fogja képviselni egy egész héten át. Ezt pedig különböző Toy Story karakterekké festett piñatakból (ejtsd: pinyáta, a piñata egy gyakran papírmaséból, kerámiából vagy szövetből készült edény, amelyet díszítenek, cukorkával töltenek meg, majd ünneplés részeként összetörnek. A piñatákat általában Mexikóval hozzák összefüggésbe - a szerk.) kizuhogó cukoreső határozta meg. Kék-lila-piros-zöld-citrom-narancs csapatok születtek, amik ezután rögtön elkezdtek építkezni - csapatnevet, zászlót és csatakiáltást kreáltak.
A buzgó építkezést az uzsi szakította csak meg, utána pedig tovább folytatódott a csapatépítés, ugyanis mindenféle vicces feladatot kellett együtt megoldanunk, például legóból égig érő tornyot készíteni (melynek építése során gyanúsan nem értettük egymást - ööö Bábel?), lerajzolni a csapatkapitányt úgy, hogy egyszerre hatan fogták a tollat, lego bábukkal történeteket eljátszani, vagy rekeszeken minél tovább fennmaradni, mert the floor is lava! Ezeknek a feladatoknak már tétjük is volt, mert az ebédlőben lerakott autós szőnyeg stílusú térképen a csapat eredményei alapján foglalhatunk el területeket, a tábor címéhez hűen.
A játékok végére egészen összekovácsolódtunk, alakultak a csapat imidzsek. Például az addigi mezei színekből olyan kreatív csapatnevek kerekedtek, mint: Gengszterkék, Temu Titánok, Ász Ananászok, Erős Pista Klán - Eπk, Zörg Császárság és Zö Zű - A Zöldhasú Zűrlények.
A csapatépítő végére azt is megértettük, miért volt ennyi kocka, legó és egyéb építős izébizé, ugyanis betoppant egy életnagyságú legó emberke! Mint elmondta, Bricken mesternek hívják, és ő egy rendkívül precíz kivitelező (amiről a rengeteg nála lévő tervrajz is tanúságot tett). Viszont nem volt éppen elemében, na nem azért, mert legóra lépett, hanem mert eltűnt a drága Tervezője, akinek az ötleteit mindig megvalósítja. Nem a legóbábu volt az egyetlen, aki már a tábor első napján elvesztett valamit (vagyis valakit), hiszen még a pinyáták szétverése előtt maga Woody Sheriff és Buzz Lightyear a csillagharcos is megjelent, ugyancsak keresve valakit. Állításuk szerint nem is Tekeresen vagyunk, hanem egy hatalmas gyerekszobában, ami egy Lurkó nevezetű porontyé, aki ugyancsak köddé vált. Mi természetesen mindenkit megnyugtattunk, hogy segítünk megkeresni bárkit is vesztettek el (feltéve, hogy ha megtaláljuk őket, jobban vigyáznak rájuk (póráz meg miegymás)).
A fáradalmas nap végén felszippantottuk a vacsorát, aztán pedig kivonultunk egy ünnepélyes nyitóceremóniára, ami tábortüzezésbe torkollott, ahol még egy táborhimnuszt is megtanultunk. Ezt ide belinkeljük a kedves szülőknek, hogy nekik is úgy a fülükbe másszon, mint nekünk.
A tábortüzet eloltottuk, a lámpákat meg le és már aludtunk is, a holnapi kalandokról álmodva.
M.B, N.V és K.H
