Hétfő - a nap, amikor landoltunk a dzsungelben
Színes növények, párás levegő, egzotikus madárhangok. Ezekkel a körülményekkel találtuk ma szemben magunkat, ugyanis a dzsungelbe érkeztünk, avagy kezdetét vette a kaland!
Bár Alsótekeresre busszal érkeztünk, képzeletünkben már láttuk is magunk előtt, amint kilépve a kényszerleszállást végrehajtott repülőnk ajtaján, szétnyílik előttünk a növényzet, és megpillantjuk az esőerdő liánokkal benőtt erődítményét, a fák ágain ülő tukánokat, a páfrányokkal közrefogott ösvényt, mely a zöld ismeretlenbe vezet.
Miután mindenki elfoglalta az elkövetkező héten szállásául szolgáló, külön állattal megjelölt szobát, máris egy bőséges ebéd következett. Elvégre a dzsungelben való túléléshez kell az energia! Ezután színes csapatokba verődtünk. Nagyon komolyan toltuk a csapatolót, megismertük társainkat, akikkel közösen tanulunk meg túlélni a dzsungelben. Zászlókat, színes csapatjelzéseket készítettünk, mindenki kibontakoztatta kreativitását.
Egyszercsak szétnyíltak a levelek egy, eddig a külvilág elől elzárt barlang előtt, amit a helyiek csak BÜFÉ-nek hívnak. Itt beleláttunk a bennszülöttek délutáni csemegézésének ikonikus kultúrájába. Majd bibliafoglalkozás következett, ahol Laci bácsi sok érdekes és tanulságos dolgot mesélt a bírák koráról. A szellemi feltöltődés után hamar energiakészleteinket is pótoltuk egy finom vacsorával.
Ezt követően az egész tábor tűz köré gyűlt, ugyanis tábortűz és dícséret zárta a napi programok sorát. Egy ilyen, sok új izgalommal teli nap után mindenki elégedetten hajtotta álomra a fejét.
K. A.
