Dzsungelato 3. nap - szerda

Nyugodt reggelre ébredt Tekeres. Kellemes napfény, és a kakasok kukorékolása járta át a levegőt. De amennyire békésen indult, annál váratlanabb fordulatokat vett a napunk, rengeteg minden történt ma!

A finom és tápláló reggeli elfogyasztása után folytatódtak a korábbi napokban megkezdett expedíciós képzések. Roppant érdekes dolgokat tudhattunk meg a bennszülöttek életmódjáról, hajózásról, és a bunkerépítés művészetéről. Bibliafoglalkozás következett, ahol a mai napon Sámuelről tanulhattunk.

Rövid szusszanás után az expedíciós képzések lezárása következett. Azaz csak következett volna, mivel nem mindennapi esemény zavarta meg a tábor rendjét. Johann Mapalister utolsó előadása közben egyszer csak felbukkant Tarzan, és elrabolta a rémülten segítségért kiáltozó térképészt! Mondanom sem kell, a táborozók azonnal a nyomukba eredtek. Ám hiába futottunk mind, a páros valahogy mégis eltűnt a szemünk elől!

Nem nyugodtunk bele a történtekbe, így elhatároztuk, hogy ebéd után megpróbáljuk felkutatni a bennszülötteket, és az elveszett várost, amiről tegnap szereztünk tudomást, hátha valahogy összefüggnek a térképészünk rejtélyes elrablásával. Meghívtuk Livingstone urat, akinek igen nagy gyakorlata van dzsungelbeli felfedezésekben és expedíciókban, hogy legyen a vezetőnk. Szerencsénkre készségesen vezetett minket egészen a dzsungel mélyének bejáratához, ahol a rendelkezésünkre állt egy quad, amivel a leereszkedhettünk a vadon egy elhagyatott völgyébe. Odalent négy őslakos várt minket. Még szerencse, hogy egy tolmács is jelen volt, különben hogyan is érthettük volna meg, hogy a valaha hatalmas törzsből csupán ők négyen maradtak egy természeti katasztrófa következtében. Röviden meséltek nekünk egykori városukról, mely szintén a földdel lett egyenlővé. Livingstone úr bemutatott minket a törzsfőnöknek, aki a segítségünket kérte egy vadállat levadászásában, mely megette a törzsfőnök szeretett kutyáját. Úgy hiszem kiálltuk a próbát, mivel Livingstone már sokkal elismerőbb pillantásokkal méregetett minket, mint ideérkezésünk napján.

A sok kaland után mindenkinek jól esett egy ananászkoktél, vagy egy jeges finomság. Azonban még koránt sincs vége itt a kalandoknak, mivel a hűsítő édességek után számokkal küzdöttünk meg egymás ellen, ugyanis elérkezett a várva várt számháború! Miután mindenki kedvére kiszámolta magát, egy kis tánccal zártuk a napi programokat.

A vacsora és a fürdés után Laci bácsi még felolvasott nekünk. Az esti mese után mindenki elégedetten kucorodott a takarója alá.

A mai nap után már elképzelni sem tudjuk, vajon milyen kalandokba fogunk még keveredni a hét során. Sikerül megtalálnunk az elveszett térképészt? Fény derül esetleg arra is, Tarzan miért vitte magával?

Egy ilyen eseménydús nap után azt hiszem, könnyedén elalszunk. Mi már izgatottan várjuk a csütörtököt, ígérem, minden fejleményről beszámolunk majd!

K. A.