Biblia tábor - Csütörtök

Kedves Naplóm!

Elérkezett a csütörtök. Reggel a Római Birodalom elnyomására ébredtünk. Megnéztem a kiragasztott napi programot, és 2 meglepetés program is rá volt írva, egy délelőttre, egy pedig délutánra. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lehet ez a nagy titkolózás.

Egy kiadós reggeli után dicsérettel folytattuk a délelőttöt. Hamarosan kiderült, hogy mit takar a „Meglepetés program 1.0” elnevezés: az utolsó 1-2 dicsinél egyszer csak felbukkant Oláh Gergő, majd egy nagyon építő előadásban elmesélte az életét, és utána még néhány dalt is elénekelt nekünk.
Ezt követően annyira durva dolog történt! Tudod, meséltem arról, hogy a héten megtanulunk egy nagyon menő tábor táncot. Ami a legnagyobb érdekesség az egészben, hogy a Gergő mosoly című számára táncoltunk. Egész héten ez a szám ment a fejemben. „Egy kicsi mosoly, egy nagy ölelés…” Képzeljétek el, az előadás után Gergővel együtt eltáncoltuk a tábortáncot, amiről lesz majd egy videó is. Már izgatottan várom!

Ezt követően jött egy finom ebéd. Már tűkön ültünk, hogy mi lehet a második meglepetés program. Egyszer csak megjelent Tibes a táborba. Nagyon megörültem neki. Rendkívül inspiráló előadást tartott nekünk. Sokat épültem belőle, de már a fejemben az „EGY NÉV MINDEN FÖLÖTT” ment. Nagyon szeretem a zenéit, otthon sokat hallgatom.

Ezután következett egy kis szünet és érdekes dolgokra kaptuk fel a fejünket. Mindenhol gladiátorok mászkáltak a táborban és elkezdtek kiterelni minket az arénához. A csapatok felvonultak, és megtudtuk, hogy egy gladiátorviadalban fogunk részt venni.
Először gyerekek küzdöttek meg egymás ellen, ki kellett durrantanunk az ellenfél lábán lévő lufit. Miután a gyerekek megmérkőztek egymással, a csapatvezetők is megmérkőztek egymással. Annyira izgalmas volt, minden csapat üvöltve szurkolt a csapatvezetőjének.

És ha azt hinnéd, hogy az izgalmakat ennél tovább már nem lehet fokozni, erre megint rácáfoltak: Tibes tartott nekünk egy koncertet!! Fú, de jó volt, végig ugráltunk, táncoltunk, énekeltünk, óriási volt!

Egy finom vacsora után rendesen kifáradva tértünk nyugovóra. Nagyon jó volt a ma is, de kicsit szomorú belegondolni, hogy holnap lesz az utolsó napunk itt…mindenképp ki kell maxolni!

Majd azt is elmesélem, hogy sikerült-e.